Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.
Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy ez tüdőn lőné a magyar gazdaságot.
Őt is meglepte, hogy Donald Trump büntetővámokkal szőnyegbombázta az egész világot, Elon Musk kormányzati tevékenységét pedig sikerként értékeli James J. Carafano, az amerikai elnök tanácsadója és a Heritage Foundation vezető elemzője, aki arról is beszélt a HVG-nek, hogy miért tisztelik és mi miatt intenék óvatosságra Orbán Viktort az amerikai konzervatívok.
A NATO-ban az elmúlt időszakban gyakori téma a védelmi kiadások arányának növelése, jelenleg a GDP 2 százalékát kell erre fordítani a tagállamoknak, aminek nem mindenki tesz eleget. Az 5 százalék viszont még a költések emelését szorgalmazó USA-nak is sok lehet.
A nemrég bemutatott európai védelmi stratégia a kiadások mellett az EU hadiiparát is felpörgetné, és protekcionista intézkedéssel csökkentené a jelenleg magas amerikai katonai import részesedését. A Trump-adminisztráció nem örül, szerintük ez illetlenség.
Nagy nehezen meghirdette átfogó védelmi stratégiáját az EU, ám kérdés, az elég lesz-e a katonai kiadások és az európai hadiipar felpörgetésére, valamint az USA-tól függés csökkentésére.
Ukrajna majdnem ezer százalékkal növelte a katonai beszerzéseit, Oroszország fegyverexportja soha nem látott mélységbe zuhant, és Franciaország elfoglalta a második helyet. Európa fegyverkezne, de sok a külső beszállító, Kína pedig piacot keres, de mindenkinek gyanús.
Kellogg tábornokot arról igyekeznek az uniós vezetők meggyőzni, hogy számíthat az USA az EU-ra, ha fegyverkezni kell.
Az GDP öt százalékának megfelelő éves katonai kiadást sürgető Donald Trump beiktatására megmozdultak Európában is. Kaja Kallas szerint EU-s és tagállami szinten is kevés a forrás, több ország még a kétszázalékos költéstől is elmarad. Az öt nagy közben irreálisnak nevezte Trump elvárását.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerint azonban veszélyes időket élünk, ezért többet kell beruházni a védelembe.
Járőrhajókat, drónokat és kutyaszános egységeket szerelnek fel a dánok. Az szerintük véletlen, hogy azután jelentették be, hogy
Az emelést Donald Trump várja el. A kormányfő azt mondta, erről egyelőre nem beszélt a megválasztott amerikai elnökkel.
Lengyelország rekordszintre növeli védelmi kiadásait jövőre – nyilatkozta a lengyel külügyminiszter a Bloomberg televíziónak péntek este.
A védelmi kiadások jelentős, 12,9 százalékos növelésére tett javaslatot csütörtökön a tajvani kormány, így a sziget 2023-ban 415,1 milliárd tajvani dollárt (mintegy 5600 milliárd forint) fordíthat védekezésre, miközben egyre nagyobbak a feszültségek a szigetet szakadár tartományának tekintő Pekinggel.
Az amerikai nyomás hatására az európai NATO-tagok megígérték, hogy néhány éven belül GDP-jük két százalékára emelik védelmi kiadásaikat. A nyertes az amerikai hadiipar lehet.
Kína 11,2 százalékkal növeli idén védelmi kiadásait. A kínai parlament szóvivője vasárnap azt mondta, hogy idén 670,2 milliárd jüant (106,4 milliárd dollárt) költenek a hadseregre, ami 67 milliárd jüanos, azaz 11,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
